Program

Dátum: 2010. január 7.

A Zöld Mozgalom programja

céljai és feladatai

 

Kiemelt célok

I.          Szociálpolitika
II.         Család- és ifjúságpolitika

III.        Foglalkoztatás- és oktatáspolitika
IV.       Környezetvédelem
V.        Energetika, iparfejlesztés
VI.       Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

VII.      Egészségügy

VIII.     Kisebbségpolitika

IX.       Kultúrpolitika

X.        Önkormányzatok

XI.       Kül- és belbiztonság

XII.      Adó- és pénzügypolitika

Szervezetünk és kapcsolataink

 

 

A Zöld Mozgalom programja – céljai és feladatai


Kiemelt célok

  • Tudatosítani kívánjuk az emberekben, hogy mindannyian a természeti világ, a Föld részei vagyunk, egy-egy alkotóelem a sok közül – tehát nem mindenható ura. Ennek értelmében tiszteletben kell tartani a többi lét- és életformát, valamint a többi alkotóelem sajátos értékeit.
    Ez a fennmaradásunk alapfeltétele.
  • A szociális helyzet mindenki számára emberhez méltó, létbiztonságot adó szintre emelése, valamint ennek az össztársadalmi érdek első és legfontosabb feladatává tétele.
  • Törekedni kell egy környezetkímélő gazdaság létrehozásával a gazdasági függetlenségre, az önellátásra, a fenntartható fejlődés biztosítására makro- és mikroszinten egyaránt.

 

 I.          Szociálpolitika

A széleskörű esélyegyenlőség megteremtésének alapfeltétele az össztársadalmi szociális biztonságérzet. A napi megélhetési gondokkal küzdő széles rétegek kiszolgáltatottá válnak, függőségben tarthatók, könnyen befolyásolhatók. Célunk, hogy ez a réteg létszámában csökkenjen és életvezetése a társadalmi elvárásokhoz igazodjon.

Konkrét tennivalók:

  • A szociális támogatás feltételrendszerének átalakítása a támogatási körből való kikerülés ösztönzése irányába.
  • A főállású anyaság és nagymamaság intézményrendszerének továbbfejlesztése. A nyugdíjminimumhoz igazodó, a gyermekek számától függően súlyozott anyagi juttatás garantálása.
  • A fogyatékkal élők és a csökkent munkaképességűek kirekesztettségének megszüntetése. Települési szintre lebontott ápoló-gondozó-foglalkoztató rendszer kiépítése.

 

 II.         Család- és ifjúságpolitika

A hagyományos értékrendben a család, annak harmóniája, békessége a legelőkelőbb helyen állt. Mára az egyéni érvényesülési vágy, a fogyasztási „kényszer” háttérbe szorította. A családtagok, a rokonok közötti kötelék lazább lett. Ez a fogyasztói társadalom velejárója, tudomásul kell venni.
A jövő társadalma szempontjából meghatározó, hogy milyen modellt állítunk a fiatalok elé. Véleményünk szerint a hagyományos családmodell teremti meg a stabil társadalmi alapot. Az egymás iránti felelősségérzet, az áldozatvállalás és a kitartás az utódok iránt érzett felelősségből eredően elvárható a jövőben is.
Ugyanakkor tudomásul vesszük, hogy van egy jelentős, lazább együttélési formát, szabadosabb viselkedési normát követő réteg.

Konkrét tennivalók:

  • A fiatalokban a globális gondolkodás mellett a nemzeti identitástudatot is el kell ültetni. Ismerje hazáját, annak kulturális örökségét, történelmét, jeles személyiségeit, és őket el tudja helyezni a világtörténelem folyamában.
  • A munkaerőpiac adottságaihoz idomulva a fiatalokat fel kell készíteni a több lábon állás képességére és a megújulási készség fontosságára.

 

 III.        Foglalkoztatás- és oktatáspolitika

 A kormányzati törekvések ellenére a munkanélküliek száma hosszú távon nem csökken, sőt egyre magasabb a diplomás állástalanok aránya, és láthatóan elszakadnak az országos átlagtól a gazdaságilag, földrajzilag kedvezőtlenebb adottságokkal bíró területek.

A tapasztalatok szerint a munkanélküliség kezelése érdekében létrehozott segélyezési rendszer a munkához való viszonyt károsan befolyásolja. Fennáll a veszélye annak, hogy ez a növekvő számú, a létminimum alatt élő réteg közbiztonsági szempontból is kezelhetetlenné válik.

Konkrét tennivalók:

A munka nélkül lévők rendszeres havi segélyezése helyett átgondolt, fizetett közmunkarendszer kialakítása.

Az országon belüli, fizetésbeli egyenlőtlenségek feloldása.

  • A reális elhelyezkedési lehetőségek figyelembevételével a képzési rendszer átgondolása. A középfokú szakképző intézetek és szakirányú vállalatok, vállalkozások között államilag támogatott kapcsolat kiépítése.
  • Csökkenjen a munkáltatókat sújtó adók és elvonások mértéke.
  • A hátrányos helyzetű és roma fiatalok képzésének kiemelt kezelése – speciális igényeikre anyagilag megbecsült pedagógusi háttérbázis képzés szükséges.
  • A fogyatékkal élők és csökkent munkaképességűek részére állami támogatással munkahelyek – távmunkahelyek – létesítése, ezáltal a kirekesztettség érzésének megszüntetése. Települési szintre lebontott ápoló-gondozó-foglalkoztató rendszer kiépítése.

 

 IV.       Környezetvédelem

A jelentős anyagi ráfordítások ellenére egyre inkább romlik hazánk környezeti állapota. Hiányzik az átgondolt kormányzati környezetvédelmi politika.
A szeméthegyek, a kivágott erdők, a parlagon hagyott földek, a fürdésre alkalmatlan élővizek – és még hosszan sorolhatnánk, naponta szembesítenek valamennyiünket természeti környezetünk pusztulásával.
A civil szervezetek munkája ezt nem tudja kiváltani. Az általuk végzett felvilágosító és propagandatevékenység csak ideiglenes, lokális hatással bír.
A környezetvédelmi bírságok visszatartó ereje sajnos nem elegendő a „nagy” szennyezők tevékenységének korlátozására. Időszerű lenne ezek emelése – az általuk okozott kárral arányosan. A bírságokból befolyó pénz kizárólag környezetvédelmi tevékenységekre kellene, hogy fordítódjék.
A polgárőrségekkel együttműködő környezetvédelmi ellenőrhálózat létrehozása lenne célszerű, amely felvehetné a lakossági panaszokat és figyelemmel kísérné az egyes ügyekben hozott intézkedéseket.

A vizek tisztaságának megőrzése érdekében konkrét tennivalók:

  • Átfogó folyószabályozási tervek készítése. Az árvízveszély, a folyók környékének elaszályosodása, a környező állat- és növényvilág válságos állapota figyelmeztet bennünket: a természet nem heverte ki az emberi beavatkozást.
  • A felszíni vizek tisztasága érdekében szigorú, szankcionált együttműködési megállapodást kell kötni a környező országokkal.
  • Víztározó hálózat kiépítése a nagyobb folyók mentén, amely az adott környék gazdasági és turisztikai, idegenforgalmi fejlődésének is alapja lehet.
  • A felszíni vizekbe tisztítatlan szennyvizet bevezetők szigorú büntetése.


A hulladékgazdálkodás területén a konkrét tennivalók:

  • A települések tisztaságát közmunkásokkal fenntartani.
  • Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása minden településen.
  • A szemétszállítás ingyenessé tétele.
  • Az újrahasznosításra épülő illetve azzal foglalkozó vállalkozások állami támogatásának bevezetése (pl. adócsökkentés).


A levegő tisztaságának megőrzése érdekében a konkrét tennivalók:

  • Fokozott közúti ellenőrzés a gépkocsik által kibocsátott gázok ellenőrzésére.
  • Az ipari gázokat kibocsátók fokozott ellenőrzése.


Természetvédelem területén a konkrét tennivalók:

  • Valamennyi településen készüljön el az úgynevezett természeti értékek leltára.
  • Általános és középiskolákban környezetvédelmi akciócsoportok létrehozása.
  • Az állatkertek, vadasparkok létrehozásának támogatása a kisebb településeken is – ezek bekapcsolása az oktatásba (Erdei Iskolák).
  • A Kárpát-medencét egységként kezelve törekedni kell a védett területek eredeti környezeti állapotának visszaállítására és fenntartására.

 

  V.        Energetika, iparfejlesztés

Múlt századi technológiánk a fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) használatára épül, és ez a legtöbb bajunk forrása. Szénből és szénhidrogénekből még 100 évre elegendő és gazdaságosan kiaknázható készlete van Földünknek. Ezek elégetésével azonban nagy mennyiségű égésterméket bocsátunk ki a légtérbe, s ez az üvegházhatás révén a Föld további felmelegedéséhez, az életterek szűküléséhez és ökológiai katasztrófához vezethet. E folyamat előjelei már ma is láthatóak, s ha a szén és a kőolaj marad továbbra is a legfőbb energiaforrás, akkor a globális felmelegedés szükségszerűen felgyorsul.
Az energiaellátást globálisan és lokálisan egyaránt új alapokra kell helyezni. A megújuló energiaforrások használata az egyetlen alternatíva a környezet állapota szempontjából felelősen gondolkodók számára.

Lehetőség szerint ki kell építeni az országos energiahálózat mellett a helyi energiatermelés bázisait is – akár települési, de akár az egyéni, családi gazdaságok szintjén.  

Konkrét tennivalók:

  • Törekedni kell arra, hogy a megtermelt javak és szolgáltatások ára magába foglalja az előállításukkal, a fogyasztásukkal, valamint a megsemmisítésükkel járó környezeti költségeket is.
  • A Paksi Atomerőmű mielőbbi bezárása és biztonságba „helyezése”.
  • A mezőgazdaság és a hozzá kötődőtő feldolgozóipar állami segítséggel történő újraélesztése.

 

 VI.       Mezőgazdaság

Legértékesebb kincsünk és meghatározó jövőbeli erőforrásunk a termőföld. Milliók megélhetését adja és legjelentősebb exportbázisunk alapja.
De nem mindegy, hogy mit és hogyan termelnek. A magára hagyott, ezáltal kiszolgáltatott termelőket települési szinten össze kell fogni – ez lehet az önkormányzatok feladata – és segítséget kell nyújtani a megtermelt javak felvásárlásának megszervezésében.
A vegyszerezésre épülő talajgazdálkodás és növényvédelem helyett másra van szükség. A termesztett fajták helyes megválasztásával – mely őshonos fajokat jelent és nem import hibrideket – valamint egy szelídebb növényvédelemmel eladhatóbb, egészségesebb zöldségek és gyümölcsök kerülhetnek a hazai és külföldi piacokra.

Konkrét tennivalók:

  • A monokultúrás gazdálkodás fokozatos visszaszorítása.
  • A falugazdász hálózat kibővítése, a falugazdászok rendszeres továbbképzése.
  • Be kell vezetni a mezőgazdasági termőterületek és az autóutak közötti (kb. 40 méteres) védelmi sávot, az autók kipufogógázai által okozott veszélyes szennyezés elkerülése érdekében.
  • A biotermelésre vonatkozó ismeretek terjesztése és szervezett oktatása a gazdálkodók körében.
  • A mezőgazdaságban használt vegyszerek ellenőrzése és hatékonyságának tesztelése.
  • Az energiatermelésben felhasználható növények nagyüzemi termelése.
  • A biotermelésből nyert növények és zöldségek hasznosítása a gyógyászatban.

 

 VII.      Egészségügy

Jelentős szemléletváltásra van szükség! Passzív, „kiszolgáltatott” betegek helyett egészséges életmódot folytató, a betegségek megelőzésére törekvő, jól tájékozott, tudatosan élő embereket kell nevelni – így idővel visszaállítható az ember és a természet megbomlott egysége is. Ennek érdekében az oktatás, az írott és elektronikus média, valamint a civil szakirányú szervezetek összehangolt, átgondolt és államilag támogatott tevékenységet kell hogy folytassanak.

Konkrét tennivalók:

A hagyományos orvoslás mellett szélesebb teret és állami támogatást biztosítani a szelíd gyógymódoknak. Az orvosképzésben ennek támogatása.

  • A közoktatás részévé tenni a gyógynövényekre vonatkozó ismereteket, valamint az egészséges táplálkozás alapvető ismérveit. Ezek oktatása megfelelően képzett pedagógusok által történjen.
  • Az élvezeti cikkek használatának visszaszorítása. Ezen termékek adóztatásából befolyó pénznek az egészségügyi beruházásokra történő felhasználása.
  • Biotermelésből származó zöldség- és gyümölcslevek forgalmazása a gyógyszertári hálózaton keresztül.

 

 VIII.     Kisebbségpolitika

A demokratikus berendezkedés alappillére a kisebbségek  – legyen az nemzetiségi, vallási stb. – tiszteletben tartása, jogaiknak elismerése.
Támogatjuk a megismerést és megértést szolgáló kapcsolatteremtést.


Minden lehetséges eszközzel biztosítani kívánjuk azokat a kereteket, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a kisebbségben lévők is részt vehessenek a demokratikus döntéshozatal minden szegmensében.

Kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a más országokban élő magyar nemzetiségűek támogatására és segítséget kívánunk nyújtani nemzeti hovatartozásuk, kultúrájuk, természeti környezetük és lakóhelyük megőrzéséhez.

 

 IX.       Kultúrpolitika

A több évtizedes vasfüggöny" által előidézett szeparáltság eredményeként a szabadság visszanyerése után sokak számára csakis a függönyön túli világ létezik. Ráadásul nemzeti önbecsülésünk is érezhetően csorbát szenvedett a rendszerváltás óta. Bízunk abban, hogy ez csupán átmeneti állapot és a magyar zene, az irodalom, a táncaink, a népszokások, az ételeink, az ősi magyar nevek – és még sorolhatnánk – újra visszanyerik régi fényüket, megbecsülésüket.

A fejlett országok mintájából kiindulva kijelenthetjük, hogy a lokális hagyományőrzés és a multikulturális szemlélet egymással összekapcsolható.
A fiatalokban ki kell fejleszteni egyfajta belső igényességet, ami a divatminták automatikus átvétele helyett a megismerésre és megértésre épül.

Konkrét tennivalók:

  • Állami támogatást kell nyújtani a hagyományápoló közösségeknek.
  • A közszolgálati csatornákon a magyar film, zene és tánc súlyozott megjelenítése.

 

 X.        Önkormányzatok

Meg kell adni a lehetőséget – és minél nagyobb támogatást is – a gazdálkodó önkormányzatok létrehozására, hiszen várhatóan a jövőben egyre kevesebb központi pénzre számíthatnak a falvak és a városok.

Elsősorban a kis- és középméretű településeken szükségszerű, hogy a választott helyi vezetők a bürokratikus tennivalókon kívül bekapcsolódjanak a település gazdasági életébe is.

A pályázati elbírálások során a települések által beadottak részesüljenek kedvezőbb elbírálásban, illetve tevékenységüket adómentességgel is segítheti az állam.

 

 XI.       Kül- és belbiztonság

A társadalmi fejlődés legfőbb biztosítéka a nyugalom és a biztonság. A békét és biztonságot fenyegető erőszakos konfliktusok jellege a közelmúltban megváltozott. A biztonság – legyen szó világméretű vagy lokális biztonságról – akkor válik tartóssá, ha a konfliktusok okait feltárjuk, és törekszünk azok kezelésére.


Elfogadhatatlan számunkra az erőszak alkalmazásának valamennyi formája. 
Szigorú és átlátható törvények meghozatalára van szükség, melyek a tulajdon minden szintjén védelmet jelentenek.
A bűnmegelőzésben a helyi közösségek nagyobb szerepvállalását kell szorgalmazni, illetve a fiatalok erkölcsi nevelését kell intézményesíteni.

 

  XII.      Adó- és pénzügypolitika

Az adózás teljes átalakításra szorul, hiszen a vállalkozók és a gazdasági társaságok adóterhei nem növelhetők tovább, sőt a jelenlegi igen magas elvonás azt eredményezi, hogy kiskapukat keres mindenki a magas befizetési tételek kikerülése végett.
A foglalkoztatáspolitika terén is csak akkor várható lényeges elmozdulás, ha a munkáltató terheit csökkentjük. Abszurd az a helyzet, hogy a kifizetett munkabért majdnem meghaladja az, amit a munkaadótól elvon az állam. A nagyobb elvonás nagyobb eltitkolást eredményez – és az eltitkolt tevékenység után semmiféle adót nem fizetnek be.

Konkrét tennivalók:

  • A külföldi befektetők adókedvezményének foglakoztatási kötelezettséghez kötése.
  • A környezetvédelmi célú vállalkozások adómentességének biztosítása.
  • Az alapvető élelmiszerek forgalmiadó-mentessége.
  • Alacsonyabb forgalmiadó kulcs a hazai termékekre.
  • Megszüntetni a pártok és alapítványaik közpénzekből való támogatását.
  • Állami hitelforrások biztosítása a környezetvédelmi beruházások, valamint a gazdálkodó önkormányzatok részére.

 

Szervezetünk és kapcsolataink

A Zöld Mozgalom nyitott és demokratikus szervezet. Döntéshozatali testületein belül a munkát az átláthatóság és számonkérhetőség elve határozza meg.
Törekszünk arra, hogy a környezet-, a társadalom és az emberi jogok védelmével foglalkozó civil szervezetek közül minél többel kapcsolatba kerüljünk.
Célunk, hogy az általunk képviselt eszméket minél szélesebb körben megismertessük, és nemzetközi szinten is keressük a kapcsolódási pontokat más zöld szervezetekkel.